Az önkéntesség szó szinte mindenki számára ismert, ám tegyük szívünkre a kezünket és gondoljunk csak végig: hányszor vettük arra a fáradtságot, hogy önzetlenül, ellenszolgáltatás reménye nélkül tegyünk valamit a közjó érdekében? Persze az is szempont, mi számít közjónak saját szótárunkban. Szubjektív nyilván, mint megannyi dolog az életben – a jó hír azonban, hogy egyre több fiatal érzi át ennek fontosságát. Például azok, akik szívvel-lélekkel dolgoznak egy fesztivál sikerességéért; azért, hogy a zene szerelmesei, akik a felhőtlen kikapcsolódás és mámor reményében ellátogatnak a FEZEN-re jól érezzék magukat. Vagy épp azért, hogy a Fehérvári Zenei Napok stábja friss ivóvízhez jusson, amikor épp hétrét szakadva dolgoznak azon, hogy a hangbeálláson, egy nagyszínpados koncert esetében is minden „flottul” menjen.
Nem nehéz észrevenni a FEZEN önkénteseit, sárga pólóban pörögnek a fesztivál ideje alatt, ahogy Bekő Kata mondja, ők a „Minionok”. Kata fogja össze évek óta a méltán kedvelt és igen látogatott rendezvény önkénteseit – és avat be bennünket a MIÉRT-ekbe, HOGYAN-okba.
BK: Magam sem tudom, talán már négy éve is van, hogy én koordinálom a FEZEN önkéntes csapatát. Szerencsések vagyunk, hiszen jó kis csapattal dolgozhatunk együtt, számos fiatal döntött úgy, a toborzásainknak köszönhetően, hogy csatlakozik hozzánk. A gyerekek szeretik, mi pedig szeretünk a gyerekekkel dolgozni.
LM: Hány éves kortól vonjátok be a diákokat? Van ennek köze a kötelező iskolai közösségi szolgálathoz?
BK: Nyilván sok diák döntött úgy, ha már valami kötelező a suli miatt, akkor az legyen jó is. Aztán beindult a gépezet. Mivel fesztiválról van szó, mi ragaszkodunk szoktunk ahhoz, hogy betöltsék a 16. életévüket. Persze vannak idősebbek is, hiszen sokan visszatérő önkéntesek! Szeretnek velünk lenni, részesei lenni a nagy egésznek, évről-évre visszatérnek. Mindenki értékes, mindenki számára találunk teendőt. Közel 100 fővel dolgozunk egy fesztiválon, de nyilván van egy 20-30 fős úgynevezett „keménymag”, akik már tapasztaltabbak.
LM: Milyen feladatokat bíztok rájuk? Azért egy ekkora fesztiválon nyilván akad bőven teendő, de mégiscsak „diákok”.
BK: Szinte mindenhol ott vannak. Igazság szerint én azt szoktuk mondani, hogy ők a fesztivál arcai, ők azok, akiket először megpillantanak, amikor bejönnek az emberek, úgyhogy mi szeretjük, ha mosolygós, vidám a csapat. Ezt mindig el is mondom, hogyha ők élvezik azt, amit csinálnak, akkor minden fesztiválozó élvezni fogja a rendezvényt, a programokat. Részt vesznek már az építésben, ők az apróbb csinosítás felelősei. A nagy részük már tíz-tizenkét nappal a fesztivál előtt ott van, és dekorációt készít, felrakják a fényfüzéreket, molinókat, mindent kihelyeznek, a sörpadokat, vagyis az építésben is részt vesznek. Az ő feladatuk többek között a fesztivál alatt a beléptetés segítése, a játékos és egyéb, nem zenei programoknál a segítség nyújtása mind az eőadóknak, mind a közönségnek. A több nyelvet beszélőket osztjuk be a backstage-be a zenekarokhoz, így a nyelveket is gyakorolhatják. A személyzetnek szükséges hátteret is sokszor ők segítik, ők azok például, akik a nyári hőségben segítik a vízkészletek pótlását, hiszen vannak olyan területek, ahonnan a stábtagok nem tudnak elszabadulni csak úgy, például a technikusok, stage-handek, és ők azok, akik óránként, két óránként körbemennek, hogy mindenki igyon, viszik a vizet, vagy az ételek kihordásáról is gondoskodnak.
LM: Nyilván menő egy többnapos fesztiválon önkénteskedni, milyen visszajelzéseket kaptok tőlük?
Egyáltalán miként tudnak ebből profitálni?
BK: Az élet minden területén… Mikor megérkeznek olyanok, mint a kis csibék. (Sárga póló, farmer, innen is jött a „Minionok” elnevezés.) Azután teljesen másként mennek el. Megtanulnak csapatban dolgozni. Itt nincs annyi telefonnyomkodás, azért azt hozzá kell tenni, vannak időszakok, amikor lehet, de nem ez az elsődleges, és el is felejtik nyomkodni a telefont. Kitartásra és alázatra is nevel a fesztiválon önkénteskedni – a sörpadok kipakolása egyszerű feladatnak tűnik, De 300-400 sörpadot kirakni megfelelően, az nem olyan egyszerű. Fizikálisan sem és persze kreatív oldalról is – hiszen ha felteszik a kérdést, hogyan és hová, én rávágom néha, hogy „Lepjetek meg!”. És ekkor elkezdenek gondolkodni…Mi nagyon sokszor hagyjuk, hogy ők maguk találják ki, hogyan oldjanak meg egy feladatot. Szóval a problémamegoldó képességük is fejlődik. Folyamatosan törekszünk a pozitív visszajelzésre és a biztatásra – szeretnénk, hogy úgy menjenek el, átlátják a teljes gépezetet. Hogy mindenkinek fontos szerepe van egy csapatban.
LM: Ez abból fakadhat, hogy a mai szülők mindent készen tárnak a gyerekeik elé, nem kell semmin gondolkodniuk, ki vannak szolgálva?
BK: Nálunk van egy alapszabály: a szülőket nem engedjük be a fesztiválos teendőkbe. Amikor először jönnek hozzánk önkénteskedni, az első feladat, hogy az iskolával a szerződést aláíratják, a szerződésüket ők intézzék. Este tíz óráig velünk vannak, onnantól nyilván a szülők döntik el, haza kell-e mennie a csemetének, vagy maradhat szórakozni.
LM: Akkor igazán élnek ebben a pár napban, és nincs hely és idő a „kütyözésre”…
BK: Nincs ám! Itt amerikai fociznak közben a szünetben, játszanak, friss levegőn vannak, nagy társaságban. Amit nagyon-nagyon fontosnak tartok és nagyon szép gesztusnak, hogy Antal (Kovács Antal, a FEZEN főszervezője – a szerk.) mindig szervez egy záró bulit a stábnak, amelyen ők ugyanúgy részt vesznek. A stábhoz tartoznak, ugyanúgy, mint akár egy hangtechnikus – mert szeretnénk, hogy érezzék, fontos mozgatórugói a fesztiválnak!
LM: Hogyha valaki szeretne csatlakozni ehhez a közösséghez, az iskolán keresztül jelezheti? Vagy elég ha szól „Eszternek”, „Ádámnak”, bárkinek, aki már tapasztalt fesztiválönkéntes?
BK: Az iskolák nyitottak a programunkra – ami jó, hiszen a keménymag kivételével azért minden évben újraépítjük a csapatot. A toborzás általában május környékén indul, a felhívást kiküldjük az iskoláknak és természetesen a közösségi médiafelületeket is használjuk. Nem szokott probléma lenni az utánpótlással, sőt, inkább létszámstopot kell mindig bevezetni. Erre muszáj figyelnünk, hiszen nagy felelősség nyomja azoknak a kollégáinknak a vállát, akik az önkénteseinkkel foglalkoznak.
LM: Ha jól tudom, neked is van tinédzser lányod, aki szintén lelkes önkéntes a FEZEN-en.
BK: Így ahogy mondod, a lányom 16 éves lesz, de nem csak ő, hanem a bátyja is évek óta kint van a fesztiválon. Komoly csapattagok, nyilván miattuk azért könnyebben megtalálom a hangot a fiatal önkénteseinkkel – de az is segít ebben, hogy kifejezetten szeretek ezzel a korosztállyal együttműködni. Vidámságot csempésznek a dolgos hétköznapokba, felüdülés látni, milyen lelkesek, nyitottak, lelkiismeretesek, és tanulékonyak. Igazi csapatként működnek együtt azért, hogy a FEZEN megőrizze jó hírét és népszerűségét!
Az önkéntesség története az emberiség történetével együtt halad. Fogalmának eredete a latin “voluntarius” szóból származik, ami “önkéntes” vagy “akaratlagos” jelentést hordoz. Története visszanyúlik az ókori görögökig, akik az olimpiai játékokat önkéntesek segítségével szervezték meg. Az önkéntesség azonban csak a középkorban vált szervezett tevékenységgé, amikor a keresztény egyházakban megjelentek a szerzetesrendek, akik az életüket az önkéntességnek szentelték.*
*Forrás: bloomerang.co2, join.mobilize.us3, vcla.net4.en, wikipedia
2024-ben is várja a kikapcsolódni vágyókat!
Július 31. és augusztus 04. között dübörög majd a zene újra Fehérváron! 1997-ben szervezték meg először, mára pedig a térség A FEZEN egyik leglátogatottabb fesztiválja! Olyan sztárok álltak már a színpadán, mint a Nightwish, a Black Eyed Peas, a Helloween, vagy épp a Scooter. A rajongók már most kíváncsian várják, a szervezők mit tartogatnak számukra a következő fesztiválon.
1990-2026 Civil Központ All rights reserved | web: Hedi webdesign